N�met sz�rke �ri�s

A n�met �ri�s l�nyeg�ben a belga �ri�s n�met v�ltozata, de minden�tt �n�ll� fajt�nak ismerik el.Testhossz�s�ga 66-70 cm, megny�lt testû, de sz�les, dong�s mellkassal. A bakok feje gyakran durva �s burkolt , a nõst�nyek� finomabb. Gyakori a tok�ss�g. A szõrzet minõs�ge k�zepes, gyakran laza, ritk�s, rugalmatlan. Haz�j�ban t�bb sz�nv�ltozat�t teny�sztik, alapsz�ne a sz�rkevadas, de kedvelik a feh�r v�ltozatot, amit sokan �n�ll� fajt�nak tartanak.

Belga �ri�s

Gyakorlatilag egyik õse az Eur�p�ban �s tal�n az eg�sz vil�gon elõfordul� csaknem minden nagytestû, sz�rke fajt�nak. 1825 �ta tudunk teny�szt�s�rõl Flandri�ban, Gent v�ros k�rny�k�n. Haz�j�ban flamand �ri�s sz�rk�nek nevezik,nem veszik sz�vesen a belga elnevez�st. Nagy, hossz�testû �llat, h�ta egyenesen �velt, a far lekerek�tett, csontozata erõs, gyakran durva. A l�bak nagyok, hossz�ak, a mellkas �s a medence sz�les. Impoz�ns megjelen�sû, erõsfejû, a fej azonban kosfej. A f�lek el�ll�ak, kanalasak, 15-18 cm hossz�ak. A farok fel�ll� �s a h�thoz simul, A szem �l�nk, ragyog� barna. A karmok feket�k, vagy s�t�tbarn�k. A szõr f�nyes, sima, sz�ne sz�rk�s, vadsz�rke, s�t�tsz�rk�s vasderes. A sz�n egy�ntetû, vil�gosabb �rnyalat megengedett a hason, a v�gtagok belsõ oldal�n, tov�bb� a farok alj�n. A hast�ji vil�gos szõrzetben a pehelyszõrzet s�t�tsz�rke. Gyors n�veked�sû fajta, j� tart�si viszonyok mellett n�gyhetes korra 70-75 dkg-ot �r el, a n�gy h�napos p�ld�nyok 3-3.5 kg-osak. Kifejlett korban a bakok 5-7 kg, a nõst�nyek 6-7 kg s�ly�ak. Hosszuk 70 cm. Van feh�r , �ri�s fekete �s �ri�s vasderes sz�nv�ltozatuk is. Tart�sa k�l�nleges gondoss�got ig�nyel, dr�th�l�s padozat� ketrecekben aligha tarthat�. Haz�j�ban is elsõsorban telepadl�s, nagym�retû ketrecekben tartj�k, de sokan padozatra helyezett, almozott kutric�kat tartanak sz�ks�gesnek.